Online Quran
MagyarHU

A tajwid szabályai

Hamzat al-Wasl és Hamzat al-Qat'

Összeállította és szerkesztette: Szajjid Abdul Szalám

Az eredeti szöveg tudományos ellenőrzése: Dr. Uzma, Szajjid Szirádzs Munír imám

Ez a fordítás a tudósok által ellenőrzött arab, urdu és angol szövegen alapul.

Frissítve:

Koránírás:
Színkalauz

A koráni példákban csak azok a betűk színesek, amelyekre a szabály vonatkozik; a szó többi része fekete marad. Minden színnek egyetlen rögzített jelentése van az egész könyvben:

Ghunnah: Ikhfa', Iqlab, Idgham bi-Ghunnah, kettőzött Nun és Mim
Izhar: Halqi, Shafawi, Qamari
Leírt, de ki nem ejtett betű, vagy Ghunnah nélkül teljesen összeolvadó betű
Qalqalah
Kétütemű Madd: Tabi'i, Badal, Silah Sughra, 'Iwad
Négy- vagy ötütemű Madd: Muttasil, Munfasil, Silah Kubra
Hatütemű Madd Lazim
2, 4 vagy 6 ütemű Madd: 'Arid li-s-Sukun és Lin megálláskor
Tafkhim (nehéz)
Tarqiq (könnyű)
A példában vizsgált betű
Különleges esetek: Sakt, Imalah, Tashil, Ishmam
Az al-Muqaddimah al-Jazariyyah-ból
١٠١وَابْدَأْ بِهَمْزِ الْوَصْلِ مِنْ فِعْلٍ بِضَمّْإِنْ كَانَ ثَالِثٌ مِنَ الْفِعْلِ يُضَمّْ
١٠٢وَاكْسِرْهُ حَالَ الْكَسْرِ وَالْفَتْحِ وَفِيالَاسْمَاءِ غَيْرَ اللَّامِ كَسْرُهَا وَفِي
١٠٣ابْنٍ مَعَ ابْنَةِ امْرِئٍ وَاثْنَيْنِوَامْرَأَةٍ وَاسْمٍ مَعَ اثْنَتَيْنِ

Meghatározások

A Hamzat al-Qat' (هَمْزَة القَطْع)-ot kezdéskor és összekapcsoláskor is ejtjük; a mushafban kis 'Ayn-fej (ء) van rajta, mint az ﴿أَنۡعَمۡتَ﴾ (Al-Fatihah 1:7) szóban. A Hamzat al-Wasl (هَمْزَة الوَصْل) többlet-Hamzah, amely lehetővé teszi, hogy néma betűvel kezdjünk; kezdéskor ejtjük, összekapcsoláskor elmarad; jele a mushafban egy kis Sad-fej az Alif fölött (ٱ).

A Hamzat al-Qat'-ot kezdéskor és összekötéskor is ejtjük; az indiai-pakisztáni Mushafban magánhangzót viselő Alif, mint a ﴿اَنْعَمْتَ﴾ (Al-Fatihah 1:7) szóban. A Hamzat al-Wasl olyan többlet Hamzah, amellyel néma betűvel lehet kezdeni; kezdéskor ejtjük, összekötéskor kiesik; ebben a Mushafban csupasz Alif, magánhangzó és jel nélkül.

Hol fordul elő és magánhangzója kezdéskor

HolMagánhangzó kezdéskorPéldák
A névelőMindig fathah﴿ٱلۡحَمۡدُاَلْحَمْدُ﴾ (Al-Fatihah 1:2)
Igék: háromgyökű igék felszólító módja; öt- és hatbetűs igék múlt ideje, felszólító módja és igei főneveDammah, ha az ige harmadik betűjének eredeti dammah-ja van; kasrah, ha kasrah-ja vagy fathah-ja van﴿ٱدۡخُلُواْادْخُلُوْا﴾ (Al-Baqarah 2:58) ﴿ٱضۡرِباضْرِبْ﴾ (Al-Baqarah 2:60) ﴿ٱذۡهَبۡاِذْهَبْ﴾ (Taha 20:24) ﴿وَٱسۡتَغۡفِرۡهُۚوَاسْتَغْفِرْهُﵫ﴾ (An-Nasr 110:3)
Tíz áthagyományozott főnév, valamint az öt- és hatbetűs igék igei főneveiKasrah﴿ٱبۡنُ مَرۡيَمَابْنُ مَرْيَمَ﴾ (An-Nisa 4:171) ﴿ٱبۡنَتَ عِمۡرَٰنَابْنَتَ عِمْرٰنَ﴾ (At-Tahrim 66:12) ﴿ٱمۡرُؤٌاْامْرُؤٌا﴾ (An-Nisa 4:176) ﴿ٱثۡنَانِاثْنٰنِ﴾ (Al-Ma'idah 5:106) ﴿ٱسۡمَاسْمَ﴾ (Al-A'la 87:1)

A költő által felsorolt főnevek: ابن، ابنة، امرؤ، اثنان، امرأة، اسم، اثنتان. Kivételek azok az igék, amelyek harmadik betűjének átmeneti dammah-ja van; ezek kasrah-val kezdődnek, mint ﴿ٱمۡشُواْامْشُوْا﴾ (Sad 38:6), ﴿ٱقۡضُوٓاْاقْضُوْٓا﴾ (Yunus 10:71), ﴿ٱئۡتُواْائْتُوْا﴾ (Taha 20:64) és ﴿ٱبۡنُواْابْنُوْا﴾ (Al-Kahf 18:21), mert a harmadik betű eredeti magánhangzója kasrah.

Megjegyzés
A ﴿بِئۡسَ ٱلِٱسۡمُبِئْسَ الاِسْمُ﴾ (Al-Hujurat 49:11) helyen, ha a الاسم szóval kezdünk, két mód megengedett: أَلِسْمُ a Hamzat al-Wasl-lal, vagy لِسْمُ nélküle; az elsőt részesítik előnyben.

Két néma betű találkozása

Ha Madd-betű áll Hamzat al-Wasl előtt, összekapcsoláskor kiesik a kiejtésből, de az írásban megmarad, mint a ﴿وَقَالُواْ ٱتَّخَذَوَقَالُوا اتَّخَذَ﴾ (Al-Baqarah 2:116) és a ﴿فِي ٱلۡأَرۡضِفِي الْاَرْضِﶈ﴾ (Al-Baqarah 2:11) esetében. Ha néma mássalhangzó vagy Tanwin áll előtte, az többnyire kasrah-t kap, mint a ﴿نُوحٌ ٱبۡنَهُۥنُوْحُ اِۨبْنَهٗ﴾ (Hud 11:42) esetében; a többes számú Mim dammah-t kap, ahogy korábban kifejtettük.

Források: Ibn al-Jazari, al-Muqaddimah al-Jazariyyah, versek 101 - 103; Ibn al-Jazari, an-Nashr fi al-Qira'at al-'Ashr: باب همز الوصل; Al-Marsafi, Hidayat al-Qari ila Tajwid Kalam al-Bari: همزة الوصل وهمزة القطع.