A tajwid szabályai

Tartalom

1. Bevezetés a tajweed tudományábaNyelvileg a tajweed javítást vagy kiválóvá tételt jelent. Szakmailag azt jelenti, hogy minden betűt képzési helyéről ejtünk ki, és megadjuk neki a jogát…
2. Isti'adhah és BasmalahAz Isti'adhah azt jelenti, hogy recitálás előtt elmondjuk: أعوذ بالله من الشيطان الرجيم („Allahnál keresek menedéket a megkövezett sátántól”). A recitálók…
3. Makharij: a képzési helyekA Makhraj az a hely, ahol egy betű hangja megáll, és amely sajátos azonosságát adja. Megtalálásához tegyük a betűt némává vagy kettőzötté, tegyünk elé…
4. Sifat: a betűk tulajdonságaiA Sifah az a mód, ahogyan a betű a makhrajában létrejön: áramlik-e a lélegzet vagy visszatartott, áramlik-e a hang vagy visszatartott, emelkedik-e a nyelv…
5. A betűk egyenkéntA makharij és a sifat után a recitálónak minden betűt külön is ismernie kell: makhrajját, fő tulajdonságait és a kiejtésénél előforduló hibákat. Ez Makki…
6. Tafkhim és Tarqiq: nehéz és könnyű betűkA Tafkhim nyelvileg hizlalást jelent; szakmailag olyan teltség, amely a betű hangjába lép, így a száj megtelik a visszhangjával. A Tarqiq vékonyítást…
7. A Ra' szabályaiA Ra' az Istifal betűje, mégis egyes esetekben nehéz, másokban könnyű. Sok tudós alapállapotát nehéznek tartja, ezért a könnyűség okát magyarázzák.…
8. A néma Lam szabályaiA Koránban a néma Lam ötféle: Lam at-Ta'rif, az ige Lam-ja, a partikula Lam-ja, a felszólítás Lam-ja és a főnév Lam-ja. Mindegyiknek megvan a szabálya…
9. A Nun Sakinah és a Tanwin szabályaiA Nun Sakinah magánhangzó nélküli Nun, amely összekapcsoláskor és megálláskor is megmarad; főnevekben, igékben és partikulákban fordul elő, a szó közepén…
10. Izhar HalqiAz Izhar jelentése világossá tétel; szakkifejezésként a néma Nun vagy a Tanwin kiejtése a makhrajából, többlet Ghunnah nélkül, ha torokhang követi. Hat…
11. IdghamAz Idgham beillesztést jelent; szakmailag egy néma betű magánhangzós betűvel találkozik, így a második fajtájából egyetlen kettőzött betű lesz. Hat…
12. IqlabAz Iqlab átalakítást jelent; szakmailag a néma Nun vagy Tanwin átalakítása rejtett Mim-mé a Ba előtt, Ghunnah-val. Egyetlen betűje a Ba, egy szón belül…
13. Ikhfa' HaqiqiAz Ikhfa' elrejtést jelent; szakmailag a néma Nun vagy Tanwin ejtése az Izhar és az Idgham közötti állapotban, kettőzés nélkül, a Ghunnah megtartásával.…
14. A Mim Sakinah szabályaiA Mim Sakinah magánhangzó nélküli Mim, amely összekapcsoláskor és megálláskor is megmarad. Az ábécé betűi előtt három szabálya van.
15. A kettőzött Nun és Mim, valamint a Ghunnah fokozataiA Ghunnah a Nun-ba és a Mim-be épített orrhang, amely a Khayshum -ból jön, a nyelv közreműködése nélkül. Ha befogjuk az orrot, megszűnik. A Nun és a Mim…
16. Mithlayn, Mutajanisayn és MutaqaribaynAmikor két betű írásban és kiejtésben találkozik, makhrajjuk és tulajdonságuk viszonya szerint négy nevük van:
17. QalqalahA Qalqalah rezgést jelent; szakmailag a hang visszapattanása néma betű ejtésekor, így erős visszhang hallatszik. Öt betűjét a قُطْبُ جَدٍ foglalja össze…
18. Madd és Qasr: a nyújtásA Madd növelést jelent; szakmailag a hang nyújtása Madd-betűvel, amikor az Hamzah-val vagy sukun-nal találkozik. A Qasr visszatartást jelent; szakmailag a…
19. Madd Asli (Tabi'i)Ez az a Madd, amely nélkül maga a betű sem létezik, és nincs szüksége okra, például Hamzah-ra vagy sukun-ra. Két ütemig tart, összekapcsoláskor és…
20. Hamzah okozta MaddA Madd Muttasil: a Madd-betűt ugyanabban a szóban Hamzah követi. Kötelező; Hafsnál ash-Shatibiyyah útján hossza négy vagy öt ütem. Szó végi Hamzah-n…
21. Sukun okozta MaddA Madd Lazim: a Madd-betűt eredeti sukun követi, amely összekapcsoláskor és megálláskor is megvan, ahogy a költő mondja: „Lazim, ha a Madd-betű után…
22. Ha' al-Kinayah: a névmási Ha'A Ha' al-Kinayah az a többlet-Ha', amely egyetlen távollévő férfira utal, és főnevekhez, igékhez és partikulákhoz kapcsolódik. Nyújtását Silah -nak…
23. Hamzat al-Wasl és Hamzat al-Qat'A Hamzat al-Qat' -ot kezdéskor és összekapcsoláskor is ejtjük; a mushafban kis 'Ayn-fej (ء) van rajta, mint az szóban. A Hamzat al-Wasl többlet-Hamzah…
24. Waqf és Ibtida': megállás és kezdésA költő mondja: „a betűk tökéletesítése után ismerni kell a megálló- és kezdőhelyeket.” Annak tudása, hol álljunk meg és hol kezdjünk, teszi teljessé a…
25. Hogyan álljunk meg a szavak végénA magánhangzós szón való megállás alapmódja a tiszta Sukun; teljes magánhangzóval soha nem állunk meg. A Rawm és az Ishmam is megengedett a feltételeik…
26. Maqtu' és Mawsul: külön- és egybeírt szavakA Maqtu' szó a mushafban külön van írva a következő szótól; a Mawsul szó egybe van írva vele. Ez a Waqf Ikhtibari (az írás bemutatására szolgáló vagy…
27. A nyitott Ta: Ta-val írt nőnemű végződésekA főnevek nőnemű végződését rendszerint Ta' Marbutah -ként (ة) írják, és megálláskor Ha'-ként ejtik. A mushaf bizonyos helyein Ta' Maftuhah -ként (ت)…
28. A medinai mushaf jeleiA Dabt a betűkre helyezett jelek összessége, amelyek magánhangzóikat és szabályaikat mutatják. A medinai mushafban pontos konvenciókat követnek, így aki…
29. Különleges szavak Hafs riwayah-jábanEz azoknak a helyeknek az összefoglalása, amelyekre Hafs 'an 'Asim riwayah-jában, ash-Shatibiyyah útján különleges szabály vonatkozik, egy táblázatba…
30. al-Muqaddimah al-Jazariyyah szövegeA teljes költemény memorizáláshoz és ismétléshez, a szokásos 109 versszámlálás szerint. A címek nem részei a költeménynek; a tagolás kedvéért kerültek…
31. Szakkifejezések jegyzékeA könyvben használt arab szakkifejezések latin betűs átírásukkal, ahogy ebben a kiadásban szerepelnek, hogy a kiadások egymással összevethetők legyenek.

Minden dicséret Allahot illeti, aki leküldte szolgájának a Könyvet, és nem tett bele semmi görbeséget. Áldás és béke arra, akinek megparancsoltatott, hogy kimért recitálással recitálja a Koránt, családjára és társaira, és mindazokra, akik tőlük helyes recitálással vették át Allah Könyvét az Utolsó Napig.

Ez egy átfogó könyv a Tajweed (التَّجْوِيد) szabályairól. Célja, hogy e tudomány minden szabályát világos tanítási sorrendben gyűjtse össze: minden téma Ibn al-Jazari imám szövegével kezdődik, ezt követi a magyarázat, színes példák a Koránból, figyelmeztetések a gyakori hibákra, végül a források.

A könyv módszere

• Riwayah: a könyv Hafs 'an 'Asim (حَفْص عَنْ عَاصِم) riwayah-ját követi a Ash-Shatibiyyah (الشَّاطِبِيَّة) útján, azt a riwayah-t, amelyben a medinai mushaf és a legtöbb nyomtatott Korán íródott. Ahol a Tayyibat an-Nashr (طَيِّبَة النَّشْر) útján más lehetőség is van, azt csak tájékoztatásul említjük.
• Források: a könyv alapja Ibn al-Jazari imám munkássága: Al-Muqaddimah al-Jazariyyah (المُقَدِّمَة الجَزَرِيَّة), an-Nashr és at-Tamhid. Ezt követi Makki ibn Abi Talib ar-Ri'ayah című műve a betűk és tulajdonságaik leírásához, valamint al-Marsafi Hidayat al-Qari című műve a részletekhez, példákhoz és a tanítási sorrendhez.

• Hivatkozások: a Al-Muqaddimah al-Jazariyyah verseit a szokásos 109 verses számozás szerint számozzuk. A többi könyvnél azt a helyet adjuk meg, ahol a témát tárgyalják, nem oldalszámot, mert a kiadások eltérnek.
• Véleménykülönbségek: ahol a tudósok eltérnek, röviden ismertetjük a nézeteket, majd azt, amit Hafsnál ash-Shatibiyyah útján gyakorolnak.

A források

Ibn al-Jazari imám (751 és 833 között a H. sz.)

Shams ad-Din Abu al-Khayr Muhammad ibn Muhammad ibn Muhammad ibn 'Ali ibn Yusuf al-Jazari damaszkuszi sáfiita tudós kora vezető recitálómestere és a Qira'at tudományának utolsó nagy tekintélye volt. Damaszkuszban született 751-ben (H.), és Sirázban halt meg 833-ban (H.). E területen írt művei közé tartozik a Al-Muqaddimah al-Jazariyyah néven ismert költemény; az at-Tamhid fi 'Ilm at-Tajwid, amelyet tudósi pályája elején írt; az an-Nashr fi al-Qira'at al-'Ashr, a tömegesen hagyományozott olvasatokról szóló legátfogóbb és leggondosabban ellenőrzött mű; valamint annak verses formája, a Tayyibat an-Nashr. Ezért az ő szavai e könyv alapjai.

Makki ibn Abi Talib al-Qaysi (355 és 437 között a H. sz.)

Abu Muhammad Makki ibn Abi Talib Hammush al-Qaysi Kairouanban született 355-ben (H.), és Córdobában halt meg 437-ben (H.); a Qira'at és az arab nyelv mestere volt. Az ar-Ri'ayah li-Tajwid al-Qira'ah wa Tahqiq Lafz at-Tilawah című műve az egyik legkorábbi, teljes egészében a tajweednek szentelt könyv. A legrészletesebb abban, hogy egyenként leírja a betűket, elmagyarázza tulajdonságaikat és neveiket, és figyelmeztet azokra a hibákra, amelyeket a recitálók az egyes betűknél elkövetnek.

'Abd al-Fattah al-Marsafi sejk (megh. 1409, H.)

'Abd al-Fattah ibn as-Sayyid 'Ajami al-Marsafi sejk Egyiptomból a Qira'at tudósa volt a hidzsra tizennegyedik századában. Hidayat al-Qari ila Tajwid Kalam al-Bari című műve a Hafs riwayah szerinti tajweedről szóló legteljesebb modern könyvek közé tartozik, és ismert tanítási sorrendjéről, sok példájáról, valamint a finom részletek és különleges szavak tárgyalásáról.

Szakkifejezések

E tudomány szakkifejezéseit a könyv minden nyelvén arab formájukban tartjuk meg, mert ezek rögzített nevek, amelyeket a tanulónak úgy kell megtanulnia, ahogy vannak. Ebben a kiadásban minden kifejezést latin betűkkel írunk, arab alakjával zárójelben az egyes fejezetekben való első előforduláskor, például Ghunnah (الغُنَّة). A könyv végén szójegyzék található.

Színkalauz

A koráni példákban csak azok a betűk színesek, amelyekre a szabály vonatkozik; a szó többi része fekete marad. Minden színnek egyetlen rögzített jelentése van az egész könyvben:

3. függelék: Források

• Ibn al-Jazari, Muhammad ibn Muhammad (megh. a hidzsra 833. évében): al-Muqaddimah fi-ma 'ala Qari' al-Quran an Ya'lamah (al-Muqaddimah al-Jazariyyah). Egyik kritikai kiadása dr. Ayman Rushdi Suwayd munkája.
• Ibn al-Jazari: an-Nashr fi al-Qira'at al-'Ashr, javította 'Ali Muhammad ad-Dabba' sejk; más kiadások is léteznek.
• Ibn al-Jazari: at-Tamhid fi 'Ilm at-Tajwid, kiadta dr. Ghanim Qadduri al-Hamad.
• Makki ibn Abi Talib al-Qaysi (megh. a hidzsra 437. évében): ar-Ri'ayah li-Tajwid al-Qira'ah wa Tahqiq Lafz at-Tilawah, kiadta dr. Ahmad Hasan Farhat.
• 'Abd al-Fattah as-Sayyid 'Ajami al-Marsafi (megh. a hidzsra 1409. évében): Hidayat al-Qari ila Tajwid Kalam al-Bari.
• Al-Qasim ibn Firruh ash-Shatibi (megh. a hidzsra 590. évében): Hirz al-Amani wa Wajh at-Tahani (ash-Shatibiyyah).