Online Quran
MagyarHU

A tajwid szabályai

Különleges szavak Hafs riwayah-jában

Összeállította és szerkesztette: Szajjid Abdul Szalám

Az eredeti szöveg tudományos ellenőrzése: Dr. Uzma, Szajjid Szirádzs Munír imám

Ez a fordítás a tudósok által ellenőrzött arab, urdu és angol szövegen alapul.

Frissítve:

Koránírás:
Színkalauz

A koráni példákban csak azok a betűk színesek, amelyekre a szabály vonatkozik; a szó többi része fekete marad. Minden színnek egyetlen rögzített jelentése van az egész könyvben:

Ghunnah: Ikhfa', Iqlab, Idgham bi-Ghunnah, kettőzött Nun és Mim
Izhar: Halqi, Shafawi, Qamari
Leírt, de ki nem ejtett betű, vagy Ghunnah nélkül teljesen összeolvadó betű
Qalqalah
Kétütemű Madd: Tabi'i, Badal, Silah Sughra, 'Iwad
Négy- vagy ötütemű Madd: Muttasil, Munfasil, Silah Kubra
Hatütemű Madd Lazim
2, 4 vagy 6 ütemű Madd: 'Arid li-s-Sukun és Lin megálláskor
Tafkhim (nehéz)
Tarqiq (könnyű)
A példában vizsgált betű
Különleges esetek: Sakt, Imalah, Tashil, Ishmam

Ez azoknak a helyeknek az összefoglalása, amelyekre Hafs 'an 'Asim riwayah-jában, ash-Shatibiyyah útján különleges szabály vonatkozik, egy táblázatba gyűjtve a könnyű ismétlés érdekében. A legtöbbet a megfelelő fejezetekben kifejtettük:

HelySzabály Hafsnál
﴿عِوَجَاۜ﴾ (Al-Kahf 18:1) ﴿قَيِّمٗا﴾ (Al-Kahf 18:2)Enyhe szünet a 'iwaja Alif-ján, lélegzetvétel nélkül
﴿مِن مَّرۡقَدِنَاۜۗ﴾ (Ya-Sin 36:52)Szünet a marqadina Alif-ján, majd hadha
﴿مَنۡۜ رَاقٖ﴾ (Al-Qiyamah 75:27)Szünet a Nun-on, így nincs összeolvadás
﴿بَلۡۜ رَانَ﴾ (Al-Mutaffifin 83:14)Szünet a Lam-on, így nincs összeolvadás
﴿مَجۡر۪ىٰهَا﴾ (Hud 11:41)Nagy Imalah (الإِمَالَة): a fathah a kasrah felé, az Alif a Ya felé hajlik; a Ra' könnyű
﴿ءَايَٰتُهُۥٓۖ ءَا۬عۡجَمِيّٞ﴾ (Fussilat 41:44)A második Hamzah Tashil (التَّسْهِيل)-ja, a Hamzah és az Alif között
﴿لَا تَأۡمَ۬نَّا﴾ (Yusuf 12:11)A Nun beolvasztása a Nun-ba Ishmam (الإِشْمَام)-mal (az ajkak kerekítése), ezt részesítik előnyben, vagy Izhar Rawm (الرَّوْم)-mal
﴿مِن ضَعۡفٖ﴾ (Ar-Rum 30:54)Mindhárom helyen: fathah a Dad-on, ezt részesítik előnyben, vagy dammah
﴿وَيَبۡصُۜطُ﴾ (Al-Baqarah 2:245) ﴿بَصۜۡطَةٗۖ﴾ (Al-A'raf 7:69)Csak Sin-nel
﴿ٱلۡمُصَۜيۡطِرُونَ﴾ (At-Tur 52:37)Sad-dal vagy Sin-nel; a Sad előnyben
﴿بِمُصَيۡطِرٍ﴾ (Al-Ghashiyah 88:22)Csak Sad-dal
﴿مَالِيَهۡۜ﴾ (Al-Haqqah 69:28) ﴿هَلَكَ﴾ (Al-Haqqah 69:29)Összekapcsoláskor: Sakt és Izhar, vagy Idgham
﴿الٓمٓ ١﴾ (Ali 'Imran 3:1) ﴿ٱللَّهُ﴾ (Ali 'Imran 3:2)Összekapcsoláskor: hat ütem a Mim-en, vagy kettő
﴿كٓهيعٓصٓ ١﴾ (Maryam 19:1) ﴿عٓسٓقٓ ٢﴾ (Ash-Shuraa 42:2)'Ayn: négy vagy hat ütem; a hat az előnyösebb
﴿يسٓ ١﴾ (Ya-Sin 36:1) ﴿وَٱلۡقُرۡءَانِ﴾ (Ya-Sin 36:2) ﴿نٓۚ وَٱلۡقَلَمِ﴾ (Al-Qalam 68:1)A néma Nun Izhar-ja a Waw előtt
﴿ءَآلذَّكَرَيۡنِ﴾ (Al-An'am 6:143) ﴿ءَآلۡـَٰٔنَ﴾ (Yunus 10:51) ﴿قُلۡ ءَآللَّهُ﴾ (Yunus 10:59)A Hamzat al-Wasl hat ütemű Alif-fá alakítása, vagy könnyítése
﴿ٱرۡكَب مَّعَنَا﴾ (Hud 11:42) ﴿يَلۡهَثۚ ذَّٰلِكَ﴾ (Al-A'raf 7:176)A Ba beolvad a Mim-be, a Tha a Dhal-ba
﴿نَخۡلُقكُّم﴾ (Al-Mursalat 77:20)Teljes összeolvadás, előnyben, vagy nem teljes
﴿كُلُّ فِرۡقٖ﴾ (Ash-Shu'ara 26:63)A Ra' nehéz vagy könnyű
﴿ءَاتَىٰنِۦَ ٱللَّهُ﴾ (An-Naml 27:36)Megálláskor: néma Ya-val vagy anélkül
﴿سَلَٰسِلَاْ﴾ (Al-Insan 76:4)Megálláskor: Alif-fal vagy sukun-nal
﴿يَرۡضَهُ لَكُمۡۗ﴾ (Az-Zumar 39:7)Dammah a Ha'-n, Silah nélkül
﴿فِيهِۦ مُهَانًا﴾ (Al-Furqan 25:69)A Ha' Silah-ja, noha az előző betű néma
HelySzabály Hafsnál
﴿عِوَجًا﴾ (Al-Kahf 18:1) ﴿قَيِّمًا﴾ (Al-Kahf 18:2)Enyhe szünet a 'iwaja Alif-ján, lélegzetvétel nélkül
﴿مِنْ مَّرْقَدِنَاﴱ﴾ (Ya-Sin 36:52)Szünet a marqadina Alif-ján, majd hadha
﴿مَنْﶌ رَاقٍ﴾ (Al-Qiyamah 75:27)Szünet a Nun-on, így nincs összeolvadás
﴿بَلْﶌ رَانَ﴾ (Al-Mutaffifin 83:14)Szünet a Lam-on, így nincs összeolvadás
﴿مَجْرٖىهَا﴾ (Hud 11:41)Nagy Imalah (الإِمَالَة): a fathah a kasrah felé, az Alif a Ya felé hajlik; a Ra' könnyű
﴿اٰيٰتُهٗﵧ ءَاَۙعْجَمِيٌّ﴾ (Fussilat 41:44)A második Hamzah Tashil (التَّسْهِيل)-ja, a Hamzah és az Alif között
﴿لَا تَاْمَنَّا﴾ (Yusuf 12:11)A Nun beolvasztása a Nun-ba Ishmam (الإِشْمَام)-mal (az ajkak kerekítése), ezt részesítik előnyben, vagy Izhar Rawm (الرَّوْم)-mal
﴿مِنْ ضُۙعْفٍ﴾ (Ar-Rum 30:54)Mindhárom helyen: fathah a Dad-on, ezt részesítik előnyben, vagy dammah
﴿وَيَبْصُۜطُﵣ﴾ (Al-Baqarah 2:245) ﴿بَصْۜطَةًﵐ﴾ (Al-A'raf 7:69)Csak Sin-nel
﴿الْمُصَۜيْطِرُوْنَ﴾ (At-Tur 52:37)Sad-dal vagy Sin-nel; a Sad előnyben
﴿بِمُصَۜيْطِرٍ﴾ (Al-Ghashiyah 88:22)Csak Sad-dal
﴿مَالِيَهْ﴾ (Al-Haqqah 69:28) ﴿هَلَكَ﴾ (Al-Haqqah 69:29)Összekapcsoláskor: Sakt és Izhar, vagy Idgham
﴿الٓمَّٓ ١﴾ (Ali 'Imran 3:1) ﴿اللّٰهُ﴾ (Ali 'Imran 3:2)Összekapcsoláskor: hat ütem a Mim-en, vagy kettő
﴿كٓهٰيٰعٓصٓ ١﴾ (Maryam 19:1) ﴿عٓسٓقٓ ٢﴾ (Ash-Shuraa 42:2)'Ayn: négy vagy hat ütem; a hat az előnyösebb
﴿يٰسٓ ١﴾ (Ya-Sin 36:1) ﴿وَالْقُرْاٰنِ﴾ (Ya-Sin 36:2) ﴿نٓ وَالْقَلَمِ﴾ (Al-Qalam 68:1)A néma Nun Izhar-ja a Waw előtt
﴿ءٰٓالذَّكَرَيْنِ﴾ (Al-An'am 6:143) ﴿آٰلْـٰٔنَ﴾ (Yunus 10:51) ﴿قُلْ آٰللّٰهُ﴾ (Yunus 10:59)A Hamzat al-Wasl hat ütemű Alif-fá alakítása, vagy könnyítése
﴿ارْكَبْ مَّعَنَا﴾ (Hud 11:42) ﴿يَلْهَثْﵧ ذٰلِكَ﴾ (Al-A'raf 7:176)A Ba beolvad a Mim-be, a Tha a Dhal-ba
﴿نَخْلُقْكُّمْ﴾ (Al-Mursalat 77:20)Teljes összeolvadás, előnyben, vagy nem teljes
﴿كُلُّ فِرْقٍ﴾ (Ash-Shu'ara 26:63)A Ra' nehéz vagy könnyű
﴿اٰتٰىنِۦَ اللّٰهُ﴾ (An-Naml 27:36)Megálláskor: néma Ya-val vagy anélkül
﴿سَلٰسِلَا۠﴾ (Al-Insan 76:4)Megálláskor: Alif-fal vagy sukun-nal
﴿يَرْضَهُ لَكُمْﵧ﴾ (Az-Zumar 39:7)Dammah a Ha'-n, Silah nélkül
﴿فِيْهٖ مُهَانًا﴾ (Al-Furqan 25:69)A Ha' Silah-ja, noha az előző betű néma
Megjegyzés
Az indiai-pakisztáni Mushafban a ﴿مِنْ ضُۙعْفٍ﴾ (Ar-Rum 30:54) dammah-val áll a Dad-on, felette kis jellel; Hafs számára ash-Shatibiyyah útján a fathah előnyösebb, a dammah megengedett. A ﴿الْمُصَۜيْطِرُوْنَ﴾ (At-Tur 52:37) és a ﴿بِمُصَۜيْطِرٍ﴾ (Al-Ghashiyah 88:22) Sadján ugyanaz a kis Sin áll, de a szabály eltér: az at-Tur szúrában Sad vagy Sin, a Sad előnyösebb; az al-Ghashiyah szúrában csak Sad. Az «عوجا» Saktah-jele nem látszik az itt használt digitális szövegben, de a Saktah-t megtartjuk. A ﴿لَا تَاْمَنَّا﴾ (Yusuf 12:11) és a ﴿اٰيٰتُهٗﵧ ءَاَۙعْجَمِيٌّ﴾ (Fussilat 41:44) kis jeleket visel az Ishmam és a Tashil jelölésére, ahogy a táblázatban.
Források: Ibn al-Jazari, an-Nashr fi al-Qira'at al-'Ashr: فرش الحروف في مواضعها من الكتاب; Al-Marsafi, Hidayat al-Qari ila Tajwid Kalam al-Bari: الكلمات الخاصة برواية حفص.